Sydney 1.

Március 17.

A Sydney Aquariumban sétálgatok, amikor az egyik tartály mellett elhaladva hirtelen egy aprócska polipra leszek figyelmes, ami alig nagyobb, mint egy golflabda. A táblán ez áll: BLUE RINGED OCTOPUS. A kékgyűrűs polip. Na, végre!- gondolom magamban. A tengerparti fürdőhelyek környékén ugyanis már több helyen láttam lezserül kihelyezett táblát, ami arra figyelmeztet, hogy ezek a polipok esetleg együtt úszkálnak velem a vízben. Elolvasom az ismertetőt és nem akarok hinni a szememnek! Hát normálisak vagytok ti?????????????? Egy 30 x 30 cm-es táblácskát tesztek ki a parton egy eldugott szegletben, amikor ez a rohadt dög 3, azaz három(!!!!) perc alatt gyilkol a mérgével?! Mire kiérek a vízből már halott vagyok!!!!!! Az ilyen figyelmeztetést pirosan villogó vészfényekkel szegélyezett órásplakáton kell kihelyezni!!! Na, én mától kezdve kizárólag a szálloda medencéjében vagyok hajlandó úszkálni és az sem érdekel, hogy ez dög csak akkor harap, ha megpiszkálják.

Március 19.

Az étterem baromi elegáns, a pasi akivel jöttem, szintén. Mivel ő jobban ismeri a helyi ételkülönlegességeket, rábízom a választás és az étlapot meg sem nézem. A kaja isteni a kiszolgálás figyelmes, mindennel nagyon meg vagyok elégedve. Mikor a pincér kihozza a desszertet, mosolyogva jegyzem meg, hogy nagyon finom volta a csirke; mire ő közli, hogy rendkívül boldog, viszont nem csirke volt, hanem krokodil. Kerek öt percen keresztül sokkos állapotban bámulom a falon a festményt, majd miután a szörny, aki az ételt megrendelte, megsúgja, hogy ő mit evett meg, hangosan sikoltozva rohanok ki az étteremből. Ausztráliai tartózkodásom további részében mindennemű kapcsolatot megszakítok a kengurugyilkossal és minden egyes étteremben gondosan áttanulmányozom az étlapot, mielőtt bármit megrendelnék.

Március 23.

A csokornyakkendős Tv bemondó mosolyogva hívja fel a lakosság figyelmét arra, hogy a rendkívüli esőzések miatt a Funnel-web Spider, azaz a tölcsérhálós pók össze van zavarodva. Normális körülmények között nem szokott ide-oda járkálni, de mivel a lakhelye teljesen szétázott ráadásul párzási időszak van, előfordulhat, hogy bolyongás közben betéved a lakóházakba. Ma reggel egy óvatlan férfi a kórházban kötött ki, miután összetalálkozott eggyel a papucsába. A kórházban kötött ki???? Rémülten nézek körül és mivel fogalmam sincs, hogy néz ki egy tölcsérhálós pók, azonnal rákeresek a Neten. A harmadik mondat elolvasása után már az asztal tetején állok a laptoppal a kezemben és egyáltalán nem vagyok boldog a gondolattól, hogy ez a dög Sydney-ben őshonos és a legveszélyesebb pókfajtaként tartják számon. A délelőtt hátralévő részét az asztal tetején ülve töltöm, egy halálos pókcsípés esélyein merengve. Déltájban hősies elszántsággal lemerészkedek az asztalról és centiről-centire átvizsgálom a szobát. Mikor az erkély egyik sarkából egy aprócska fekete gyík rohan elő, felhívom a recepciót, hogy azonnal küldjenek egy orvost, mert valószínűleg infarktust kaptam. A recepciós elmagyarázza, hogy a tölcsérhálós pók nem túl gyakran szokott felmászni a hetedik emeletre azért, hogy gyanútlan turistákat riogasson. Ettől függetlenül lerohanok a legközelebbi boltba és minden eshetőségre felkészülve veszek néhány flakon rovarirtó sprayt. Az éjszakát teljes harci készültségben alvás nélkül töltöm, az éjjeliszekrényen egy darab papírra fel van írva a legközelebbi kórház telefonszáma.

Március 24.

Éjjel 11 óra tájban egy baráti társasággal az egyetemi parkon sétálunk keresztül, remek hangulatban. Milyen érdekes – mondom azzal a rengeteg eszemmel, nálunk otthon nem repkednek a madarak éjjel! Közlik velem, hogy itt sem, ezek nem madarak, hanem denevérek. Miután újraélesztenek és leültetnek egy padra, a hőségre fogom az egészet, mert eszem ágában sincs bevallani, hogy rettegek a denevérektől (is).  Hála az összes szenteknek, élve jutok el a szállodáig, a bárban azonnal megiszok két pohár whiskyt. Enyhén szédelegve lépek be a szobámba, mikor felkapcsolom a villanyt, valami, ami kb. 5 cm hosszú és 3 cm széles, villámgyorsan bemászik az ágy alá. A teljes idegösszeomlás szélén állva kinyitom a hűtő ajtaját és megiszom az összes alkoholt. Hisztérikus hangulatban hívom fel a recepciót és tájékoztatom őket, hogy nem vagyok hajlandó egy túlméretezett rovarral az ágyam alatt aludni, vagy adjanak egy másik szobát, vagy azonnal küldjenek fel egy üveg whiskyt és egy embert, aki eltünteti. A rovart, nem a whiskyt! A recepciós pasas elemlámpával felfegyverkezve érkezik, mikor bevilágít az ágy alá a rovar menekülőre fogja a dolgot és kedélyesen átrepül a fürdőszobába. Teremtő Atya Úristen, ez repülni is tud!!!!!! Aggodalomra állítólag semmi ok nincsen, mert ez csak egy csótány. Kitűnő! Egy repülő csótány! A pasas fél óra múlva közli, hogy a dög felszívódott és azt javasolja, hogy éjszakára húzzam el a függönyöket és nyissam ki az ablakot, reggelre biztosan ki fog repülni. Nagyszerű ötlet! Azt hiszem igazán remek éjszakának nézek elébe, miután a tölcsérhálós pók halálra mart, egy csótány fog repkedni felettem és a holtestemet ellepik az ablakon beözönlő denevérek!

Advertisements

EvelynnWhite névjegye

Középkorú, enyhén zavarodott nőszemély. Egyes – egybe nem hangzó - állítások szerint a „humorérzék” elnevezésű igen kedvező adottsággal rendelkezik. Ezzel még nem is volna semmi probléma, viszont egy – az olvasni tudó emberiség számára - igen rémisztő pillanatban a fejébe vette, hogy írni is tud. Hát itt kezdődtek a bajok…
Kategória: Sydney
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

BÁTRAN MONDJ VÉLEMÉNYT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s